A telemedicina és a telekommunikációs okoseszközök egyre teljesebb egészségügyi és prevenciós alkalmazása lehet a következő évtized legnagyobb dobása a gyógyítás területén, állítják a szakemberek. Nem véletlen az optimizmus: az mHealth Intelligence legfrissebb felmérése szerint ma már az emberek több mint fele, egészen pontosan 58 százaléka, telepített valamilyen diagnosztikai vagy prevenciós, egészségmegőrző applikációt okostelefonjára. Ezek a legtöbb esetben valamilyen sport vagy étkezésellenőrző programok, de akadnak, akiknek például a vércukorszintjük mérésében segítenek az alkalmazások.
Idén tíz éve annak, hogy az Apple az iPhone-nal forradalmasította a telekommunikációs okoseszközök piacát. A 2007 óta eltelt egy évtizedben a telekommunikációs okoseszközök – telefonok, táblagépek, okosórák – amellett, hogy a magánemberek mindennapjainak is meghatározó elemeivé váltak, olyan iparágak működését formálták át teljesen, mint a pénzügyi szolgáltatások vagy éppen a közösségi közlekedés. Ma már természetes, hogy a pénzügyeinket táblagépünkön rendezzük és évekig a bankfiók felé sem nézünk, vagy éppen életünk párját keressük különféle mobilos alkalmazások segítségével.
A fentiek mentén teljesen magától értetődő, hogy az egészségügy sem maradhat ki a technológiai fejlődés kínálta lehetőségekből. Ezt az orvosok és a betegek mellett egyre több harmadik feles szereplő is felismeri. Nem véletlen, hogy a tavalyi évben először már nem is a gyógyítással közvetlenül foglalkozó szervezetek (ellátó intézmények, kutatóintézetek), hanem például a biztosítók keresik leginkább az új technológiai lehetőségeket.
A felfutás nem véletlen: a Cisco Customer Experience Report felmérése szerint az Egyesült Államokban – amely egyébként az egyik legfogékonyabb állam az ilyen jellegű szolgáltatások alkalmazására – a valamilyen telemedicina szolgáltatást igénybe vevők száma a 2013-ban mért 350 ezer főről 2018-ra várhatóan 7 millió főre növekszik majd. Szintén a szemlélet fejlődésének bizonyítéka, hogy 2015-ben 29 szövetségi állam nyújtott be olyan törvényjavaslatot, miszerint a biztosítóknak a telemedicina keretében igénybe vett szolgáltatásokat is téríteniük kell az ügyfelek felé. Emellett a nagyfoglalkoztatók is egyre nyitottabbak arra, hogy munkatársaiknak nyújtsanak efféle szolgáltatások. Ezen tendenciák hatására ma már az Egyesült Államok egészségügyi IT-piacának (nagyjából 19 milliárd dolláros iparágról beszélünk) közel 30 százalékát az ehhez hasonló megoldások teszik ki.
És hogy állunk Magyarországon?
Kétségtelen tény, hogy a különféle társadalmi-gazdasági jellemzők miatt itthon még nem terjedtek el az amerikaihoz hasonló mértékben a különféle telemedicina szolgáltatások, de azért a magyar egészségügyi szektor is megindult a fejlődés útján.
Ezt az utat három ösvényen járja hazánk egészségügye. Egyrészt már itthon is megjelentek azok a szolgáltatók, amelyek másodszakvélemények kiállítására, távkonzíliumok megszervezésére szakosodtak. Azt is látni, hogy egyre több intézmény (elsőként az Uzsoki Utcai Kórház) áll neki valamiféle applikáció kidolgozásának a betegélmény és a betegtájékoztatás fejlesztésére, ill. az állami egészségügy is elindult abba az irányba, hogy digitális formában tárolják az orvosi adatokat egy központi rendszerben, ahonnan az orvosok és a gyógyszerészek mellett a betegek is lehívhatják saját orvosi történetüket.
Habár ez utóbbi két rendszer még nem tekinthető a szó valódi értelmében vett telemedicinát kínáló megoldásnak, fontos lépéseket jelentenek ezen az úton. Az egyes intézmények saját applikációi elsősorban a nyitottságot mutatják az új technológia irányába, amely ráadásul az applikációt letöltő, vállalkozó kedvű betegek körében is pozitív fogadtatásra talál. Az Uzsoki okostelefonos programja például egyfajta digitális térképként segít eligazodni a kórház területén és a szakterületek útvesztőjében, miközben lehetőséget biztosít időpontfoglalásra is.
Az állami kezdeményezés, amelynek neve Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), pedig az alapját jelenti majd a betegadatokra épülő telemedicina szolgáltatásoknak. A rendszer egyébként tesztüzemben már fut, a februárban indult tesztidőszak augusztus közepéig tart, 11 kórház, 22 háziorvos és 36 patika részvételével. Az EESZT lényege, hogy a teljes kórtörténet, ill. minden szükséges orvosi dokumentáció egy felületen válik láthatóvá, ami hatékonyabb és gyorsabb ellátást eredményezhet a betegadatokhoz való közvetlen hozzáférés által. Mindezt persze szigorú adatvédelmi protokollok mentén, illetéktelenek elől elzártan. Az EESZT másik előnye, hogy a betegek számára is teljes transzparenciát biztosít, átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a kezeléseket. A rendszer tesztüzeme biztató, remélhetőleg hamarosan minden ellátó hozzáférhet majd az adatokhoz.
