Betegfókusz

Egészségtudatosság: évtizedes a lemaradásunk

2017. október 10. - Ficzere Andrea

Mindenki számára fontos, hogy hozzájuthasson azokhoz az információkhoz, amelyek alapján felelős döntést tud hozni saját egészségére vonatkozóan. Az egészséggel/betegséggel kapcsolatos adatoknak és tartalmaknak, valamint az egészségügyi szolgáltatásokról szóló híradásoknak is szakszerűnek, érthetőnek és jól követhetőnek kellene lenniük, amelyekre támaszkodva az olvasók eligazodhatnak az egészségügy útvesztőiben. Sajnos a valóság nem ez, és nem csak a tartalmak minősége miatt. A magyarok felének ugyanis nehézséget okoz a szükséges orvosi információk megszerzése és értelmezése – derül ki az AIPM Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének megbízásból végzett 2015-ös országos kutatásból

resized_health-literacy_shutterstock_212693299.png

Tovább

Ledönteni a halál köré emelt falakat

Sok tekintetben egyre nyitottabban és befogadóbban gondolkozunk, van azonban egy-két olyan téma, amelyet inkább tabuként kezel a társadalom, hiszen nehéz róluk beszélni, megvitatásuk fájdalommal jár. Ilyen például a halál és az elmúlás kérdése. Miért kell erről mégis beszélnünk? Mert akkor tudunk nehéz helyzetben lévő embertársainkon, barátainkon, rokonainkon segíteni, ha jobban megértjük a halállal kapcsolatos lelki folyamatokat, és mi magunk is rendezzük a viszonyunkat ezzel a kérdéssel. Javítani kellene a súlyosan beteg emberekkel történő, sokszor mindkét fél számára kínos és fájó kommunikáción, de erre csak akkor kerülhet sor, ha változtatunk a halálhoz fűződő attitűdünkön.

resized_death_shutterstock_698148574.png

Tovább

Hosszú távon kifizetődő a családközpontú ellátás

A családközpontú megközelítés ma már alapvető hozzáállás a gyermekgyógyászatban, ugyanakkor nem mindig egyértelmű, miként lehetne implementálni a mindennapi kórházi működésbe ezt az attitűdöt. Tanulmányok sora mutatja, hogy gyorsabban gyógyulnak a beteg gyermekek, ha együtt a család, ami a gyermek lelki komfortján túlmenően hosszútávon még költséghatékonyabb megoldást is jelent az intézményeknek és a családoknak egyaránt.  

resized_shutterstock_67251634.jpg

Tovább

Munkahelyi környezet és megbecsültség – a betegellátás margójára

Sokszor és sokat beszélünk az egészségügyi (szörnyű ?) állapotokról, a betegellátás minőségéről, a kórházban szerzett betegélményekről. Mondjuk a véleményünket, kritizáljuk az ágazat dolgozóit, nagyon könnyen általánosítunk, folyamatosan elvárunk, illetve kikérjük magunknak a legkisebb nehézséget is. És mi többiek, vajon mi hogyan viselkedünk a betegeket (minket) ellátó ápolókkal? Megbecsüljük őket? Értékeljük a munkájukat? Mindent megteszünk azért, hogy olyan környezetben, légkörben dolgozzanak, ahol valóban csak a betegekre kell koncentrálniuk?

resized_apolok_shutterstock_595903445.png

Tovább

Gondolatok az online elérhető egészségügyi tartalmakról

Az interneten gyakorlatilag bármilyen információhoz hozzájuthatunk, csak tudnunk kell, milyen forrásból tájékozódjunk. De vajon tudjuk ezt? Tudjuk szűrni, hogy melyek a hiteles tartalmak és melyek azok, amelyek valamilyen mögöttes szándékkal születtek egészség, egészségügy, egészségtudatosság témában, vagy esetleg egyszerűen csak szakmaiatlanságuk miatt vezetnek minket félre? Nemrég indult egy kezdeményezés, az EgészségKommandó, amely az átláthatóságot és a szakmaiságot tűzte a zászlajára. 

resized_shutterstock_326179634.png

Tovább

Négyből hárman az emberközpontúsága miatt választják a magánellátást

Kutatások szerint a páciensek közel háromnegyede az emberközpontúsága miatt választja a magánellátást a közellátással szemben. Az egészségügyben zajló folyamatok alapján egyértelmű, hogy a magánegészségügyi piac keresleti és kínálati oldalról egyaránt robbanás előtt áll, amelynek jeleit néhány éve már jól érzékeljük.

resized_patient-focused-care_shutterstock_229879537.png

A magyar lakosság magánegészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatait és attitűdjeit vizsgáló, a Szinapszis Kft. által elvégzett kutatás alapvetően három okot jelölt meg, amiért a megkérdezettek inkább a magánellátást veszik igénybe.  A válaszadók 93 százaléka a rövidebb várakozási idő, 82 százaléka a jobb minőségű szolgáltatás, 78 százaléka pedig azért választja a magánegészségügyet, mert ott „többet foglalkoznak vele”. Az emberközpontú, együttérzésen alapuló orvos-beteg kapcsolat az esetek háromnegyedében befolyásolja a választást. Ezt a tényt mi, a közegészségügyben dolgozók sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Tovább

Otthon gyógyulni jó és eredményes

Felmérések igazolják, hogy az otthoni ellátás pozitívan hat a betegekre – legalábbis ahol erre lehetőségük van a pácienseknek. Az Egyesült Államokban készült legutóbbi felmérések szerint érdemes a betegeknek saját megszokott környezetükben és szeretteik körében gyógyulni. Nem véletlenül fogalmazták meg a felmérés elvégzői azt az ajánlást, amely szerint az orvosok, amikor csak tehetik, vegyék igénybe, illetve ajánlják betegeiknek az otthon gyógyulás lehetőségét. Ezt a megoldást ma már kb. 15 ezer szolgáltató teszi lehetővé közel 5 millió páciens számára az Egyesült Államokban. Az orvosok pedig – főleg azok a specialisták, akik korábbi betegeik ajánlásai alapján szerzik új pácienseiket – egyre nagyobb arányban keresik annak a lehetőségét, hogy a betegek a legtöbb pozitív tapasztalathoz jussanak gyógyulásuk során.

doctorathome2.jpg

Tovább

Reflektorfényben lévő és abból kikerült orvosi találmányok

Érdekes listát közölt a TIME magazin, amelyben a 2016-os év legjobb és legfontosabb 25 fejlesztését és találmányát listázták. A listán – talán meglepő –, de négy olyan eszköz is helyet kapott, amelyet az egészségügyi szektor használ. Párhuzamosan megjelent egy másik összegzés is, ez már a The Atlantic online felületén, amely a nélkülözhetetlen, de a reflektorfényből méltánytalanul kikerült orvosi eszközöket mutatta be neves külföldi szakértők és az olvasók választása alapján.

Kezdjük a tavalyi év Time által legfontosabbnak ítélt orvosi találmányaival, amelyek olyan eszközök mellé kerültek a listán, mint a lebegő villanykörte, a viselőjét a virtuális valóságba behelyező szemüveg, vagy a minden irányba gördülni képes autókerék.

betegfokusz_medical_inventions_20170728.jpg

Tovább

Zsebben hordott orvosarzenál

A telemedicina és a telekommunikációs okoseszközök egyre teljesebb egészségügyi és prevenciós alkalmazása lehet a következő évtized legnagyobb dobása a gyógyítás területén, állítják a szakemberek. Nem véletlen az optimizmus: az mHealth Intelligence legfrissebb felmérése szerint ma már az emberek több mint fele, egészen pontosan 58 százaléka, telepített valamilyen diagnosztikai vagy prevenciós, egészségmegőrző applikációt okostelefonjára. Ezek a legtöbb esetben valamilyen sport vagy étkezésellenőrző programok, de akadnak, akiknek például a vércukorszintjük mérésében segítenek az alkalmazások.

Idén tíz éve annak, hogy az Apple az iPhone-nal forradalmasította a telekommunikációs okoseszközök piacát. A 2007 óta eltelt egy évtizedben a telekommunikációs okoseszközök – telefonok, táblagépek, okosórák – amellett, hogy a magánemberek mindennapjainak is meghatározó elemeivé váltak, olyan iparágak működését formálták át teljesen, mint a pénzügyi szolgáltatások vagy éppen a közösségi közlekedés. Ma már természetes, hogy a pénzügyeinket táblagépünkön rendezzük és évekig a bankfiók felé sem nézünk, vagy éppen életünk párját keressük különféle mobilos alkalmazások segítségével.

betegfokusz_telemedicina_20170721.jpg

Tovább

Közkórház 2.0 - Aki szeretne, fizethessen zsebből!

Egyre jellemzőbb, hogy amennyiben valaki megengedheti magának és szeretne gyorsan, a sort megkerülve orvosi ellátáshoz jutni, elindul a magánellátás irányába, ami nem biztos, hogy jó döntés. Habár a magánellátáshoz a gyorsaság mellett professzionalizmust és a közellátásnál magasabb színvonalú szolgáltatást társítanak az emberek, ez – a magánszolgáltatói szektor sokszínűsége és az egységes szakmai-gazdasági kontroll hiánya miatt – nem minden esetben van így, sőt! De mi lenne, ha kiszámítható keretek között, a teljes folyamat és az esetleges komplikációk kezelésére házon belül felkészült állami egészségügyi intézményekben is lehetőség lenne a teljesítményvolumen-korlát miatt jelenleg felhasználatlan kapacitások terhére zsebből fizetős egészségügyi ellátást igényelni? A kórház extra bevételekhez jut, amivel a munkatársak bérezését, a működést és a fejlesztéseket finanszírozni tudja; a beteg gyorsan jut ellenőrzött és minőségi ellátáshoz; az állam pedig pénzt és erőforrásokat spórol az egészségügyi szürkezóna felszámolásával. Tökéletes win-win helyzet! Vagy nem? A bejegyzés végén szavazhat!

Számtalan globális példa mutatja, hogy egy – a betegek igényeit teljes mértékben kiszolgálni képes – nemzeti egészségügyi ellátórendszer nem működhet sikeresen az állami- és magánellátás szimbiózisa nélkül. A felismerés ugyanúgy megtörtént az elsősorban a magánbiztosítói befizetésekre és számla ellenében készpénzes fizetésre épülő amerikai (ObamaCare), mint az alapjaiban az állami finanszírozásra épülő németországi egészségügyben. Míg az Egyesült Államokban a magánfinanszírozást megfizetni képtelen emberek ellátásának biztosítására tervezték elindítani az állami egészségbiztosítási rendszert, addig Németországban jelenleg az évi 55 ezer euró felett keresők számára nyitott a lehetőség a magánbiztosítások révén saját forrásokat bevonni az egészségügyi kezelések igénybevételére. Az egészségügyi ellátások finanszírozásának történelmi alakulása, illetve a társadalmi-kulturális hagyományok és hasonlóságok mentén a hazai rendszernek ez utóbbi lehet igazán érdekes.

Mivel az állami egészségügyi ellátás sok szempontból szűkös kereteken belül mozog, nem lehet kérdés, hogy itthon is teret kellene engedni a magánfinanszírozásnak az egészségügyben, persze szabályozottan és szigorú ellenőrzésekhez, licenszekhez kötve. Bár az elmúlt hónapokban számos javító intézkedés történt, a rendszer még jelenleg is alulfinanszírozott. A betegellátás költségeinek kifizetésén túl nincs fedezet a javításokra, beszerzésekre, illetve az értékcsökkenés fedezetére.

betegfokusz_korhaz_a_maganellatas_szelen_maganegeszsegugy_2017.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása