Betegfókusz

Az egészség fontos, érti?

2017. április 15. - Ficzere Andrea


Mert egyáltalán nem magától értetődő, hogy érti. A magyarok közel felének sajnos valóban problémát jelent maradéktalanul megérteni az egészséggel, egészségmegőrzéssel és gyógyulással kapcsolatos információkat, ami sajnos meglátszik a lakosság egészségi állapotán, ill. az ellátórendszerrel kapcsolatos attitűdjükön, véleményalkotásukon. A társadalom tagjainak 44 százaléka nem tudja megfelelően feldolgozni a prevencióval kapcsolatos információkat. 45 százalékuknak gondot okoz az egészségfejlesztéshez kötődő tennivalók megértése és gyakorlatba történő átültetése, 36 százalékuk pedig nem tud mit kezdeni az ellátórendszerrel kapcsolatos információkkal. Ezért kellene már kisiskolás kortól felkészíteni a gyermekeket az egészségmegőrzésre, ill. az egészségüggyel kapcsolatos információk megértésére.

A témával néhány napja foglalkozott a napi.hu hírportál. A cikk alapját a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. által az AIPM Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének megbízásából készített, a magyar lakosság egészségértését felmérő tanulmány adta. Ez a cikk késztetett arra, hogy kicsit jobban elmélyedjek a témában.

betegfokusz_egeszsegertes_20170413.jpg

Az egészségértés az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képességét jelenti, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy helyes döntéseket tudjunk hozni a saját egészségünkkel, valamint az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. A téma fontosságát jelzi, hogy a The European Health Literacy Project keretében nem csak Magyarországon, de további nyolc európai uniós tagországban is felmérték a lakosság egészségértését. Az eredmények elgondolkoztatóak.

Magyarországon sokszor nehéz érdemi egészségügyi információhoz jutni, azokat feldolgozni, majd a gyakorlatba átültetni

Illusztrációként következzék két ábra a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. által végzett felmérés eredményeit bemutató anyagból.

egeszsegertes_betegfokuszblog_abra_01.jpg

egeszsegertes_betegfokuszblog_abra_02.jpg
A második ábra szerint a magyar lakosság közel felének problémát okoz az egészséggel kapcsolatos információk feldolgozása. Habár korcsoport szerinti bontás nem készült, annyit azért megjegyeztek a tanulmány készítői, hogy legsúlyosabb helyzetben az idősebb generáció tagjai vannak. Tízből nyolc idős embernek komoly nehézséget jelent az egészséggel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés, 60 százalékuk küszködik a megszerzett információk megértésével, 70 százalékuk pedig képtelen ezeket az információkat átültetni a napi gyakorlatba.

Az egészségértés nem csak Magyarországon probléma

A The European Health Literacy Project keretében a kutatók nyolc külföldi európai uniós ország lakosságának egészségértését vizsgálták 2009 és 2012 között. A résztvevő országok közül (Ausztria, Bulgária, Németország, Görögország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország) a legjobb eredményt Hollandia érte el. A magyar lakosság eredményeit beillesztve ebbe a körbe - a felmérések azonos kérdéssorok és módszertan mentén készültek - Magyarország az alsó harmadban foglal helyet.

egeszsegertes_betegfokuszblog_abra_03.jpg
A hazai helyzet kapcsán kevés vigaszt jelent ugyan, de a pontszámok alapján jól látszik, hogy egész Európában gondot okoz az egészségértés.

A helyzet az USA-ban sem rózsás, az American Medical Association felmérése alapján az amerikai emberek 33 százalékának gond az alapvető egészségügyi információk feldolgozása, 42 százalékuk képtelen pontosan követni a gyógyszerszedési utasításokat, 60 százalékuk pedig az egészségügyi kérdőívek kitöltésével áll hadilábon.

Miért nem értjük?

Az elmúlt években a betegek tájékoztatása – sajnos meglehetősen kontrollálatlan módon – kikerült az orvosok kezéből. Az egészséggel, gyógyítással kapcsolatos információk – elsősorban a világhálónak köszönhetően – széles körben váltak elérhetővé, ezzel együtt a források jelentős részénél nem lehetünk biztosak az információk pontosságában. Egyre kevésbé tudjuk, hol lehet hiteles adatokhoz jutni, ráadásul a kétes információra alapozott öngyógyítás is komoly veszélyeket rejt magában.

Ez a fajta bizonytalanság törvényszerűen erodálja a szakvégzettséggel nem rendelkezők egészségügybe vetett bizalmát és az egészségügyi folyamatok megértését.

Mi lehet a megoldás?

Egyértelműen az edukáció, habár ez csak leírva ilyen egyszerű. Már kisgyermekkorban el kell kezdeni az egészségértésre nevelést, természetesen az adott korosztály igényeire és képességeire szabva. Az iskolai egészségtani oktatás során a megelőzés fontosságára és eszközeire, az elsősegélynyújtás alapfogásaira, ill. azokra a leggyakoribb betegségek tüneteire kell felhívni a gyermekek figyelmét, melyekkel haladéktalanul orvoshoz szükséges fordulni.

Online felületeket is érdemes létrehozni, melyeken a betegek szakemberek által ellenőrzött valós információkhoz juthatnak. Ezek a tartalmak segíthetik és gyorsíthatják az egészségügyi intézményekben zajló, sokszor igen feszesre szabott orvos-beteg találkozásokat.

És ami a legfontosabb, vissza kell állítani az egészségügy presztízsét, s ezzel párhuzamosan nagyobb hangsúlyt kell fektetni a betegek és az őket ellátók közötti valódi párbeszédre, legyen az személyes, vagy valamilyen informatikai megoldás által biztosított virtuális megoldás.


A bejegyzés trackback címe:

https://betegfokusz.blog.hu/api/trackback/id/tr6212424573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

edygo 2017.04.18. 09:25:06

Évek óta foglalkozom betegedukációs programokkal. A programokban részt vevő páciensek minden esetben azt nyilatkozzák, hogy a kezelőorvosuktól, illetve a szaknővértől várják elsősorban az egészségügyi információkat, tájékoztatást. A hiteles források ajánlása, a hiteles információs lehetőségek megismertetése a betegekkel kulcstényező lehet. Egy vizit során nem jut idő mindenre. A betegek információ befogadási képessége, ahogy ez a tanulmány és a korábbiak is mutatják, erősen korlátozott az orvos-beteg találkozások során, ezért is fontos, hogy közérthető, releváns információkat tartalmazó anyagokkal lássuk el a betegeket. Legyen az egy nyomtatott tájékoztató, vagy egy online lehetőség ajánlása. Ugyanakkor két vizit között is szükséges fogni a páciensek kezét. Sok kérdés akkor merülhet fel, amikor a beteg otthon alkalmaz egy terápiát, vagy szembesül a betegségével kapcsolatos kérdésekkel. Ezért fontosak az olyan lehetőségek, ahol a beteg kérdezni tud, illetve a releváns információkkal megkeresésre kerül egy-egy beteg tájékoztató program keretében. Az információéhség a 21. század sajátossága. Egyre több a lehetőség arra, hogy információhoz jussunk, de ahogy a tanulmány is mutatja, ennek keresésében, feldolgozásában, gyakorlatra fordításában még akadályokba ütközünk. A kontrollált segítség támogatást nyújthat az első lépésekben.