Betegfókusz

Rábízná magát egy kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolóra?

2017. március 10. - Ficzere Andrea


A napokban jelent meg a hír, hogy a főiskolát végzett ápolók egy másfél éves mesterképzés abszolválásával okleveles ápolóból kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolóvá léphetnek elő. A képzés még az idei év őszi szemeszterében elindul három orvosi egyetemen, hat szakirányon. Az első végzősök 2019-ben vehetik majd át diplomájukat, akik – a feladatok és a felelősségi körök megfelelő lehatárolásával – jogosultak lesznek egyszerűbb, jelenleg még kizárólag orvosi képzettséghez kötött feladatokat ellátni. Az új szakemberek részben az orvosokat tudják majd tehermentesíteni, de abban is lehet talán bízni, hogy az új képzési forma a szakmai előmeneteli perspektíva megteremtése révén akár az ápolói munkaerő megtartására is kedvező hatással lehet.

A kezdeményezés természetesen nem magyar sajátosság: a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban már régóta működik a rendszer, sikerrel. Nem véletlenül és nem érdemtelenül. Azzal, hogy bizonyos egyszerűbb beavatkozások (pl. krónikus betegek rendszeres felülvizsgálata, leletek ellenőrzése, gyógyszerírás vagy éppen az alap laborvizsgálatok megrendelése) „leválasztásra kerülnek” a szigorúan vett orvosi feladatkörökről, jelentősen meggyorsul a betegellátás. Lélegzethez juthatnak az orvosok, hasznosabbnak érezheti magát a jól felkészült ápoló, s hamarabb jut ellátáshoz az arra szoruló pácines. Nyugaton bevett szokás, hogy a beteg először ápolóval, vagy asszisztenssel találkozik, s minden olyan funkciót, mely nem egyértelműen, vagy szükségszerűen orvosi feladat, ő lát el, hogy az orvos idejét a betegellátás azon része töltse ki, mely valóban orvosi tevékenység. Számos felmérés is készült azokban az országokban, ahol régóta jól működik a postgraduális képzéssel rendelkező, magasabb szakmai színvonalon dolgozók alkalmazása az egészségügyi rendszerben. Náluk egyértelműn pozitív a megítélés, a betegek bíznak a nővérekben, akik szorosan együttműködve az orvossal sikeresen katalizálják a betegellátás folyamatát.

kiterjesztett_hataskoru_apolo_betegfokusz_20170310.jpg

A szakma egy része örömmel fogadta a hírt, még akkor is, ha bizony években mérhetjük az időt, amikorra valódi enyhülést hoz majd a változás. Viszont vannak ellenvélemények is. Nővéreket kérdeztem, mit gondolnak az új képzésről, s lényegében mindenki reakciója elutasító volt, mondván Magyarországon nincs helye, s ő személy szerint sem akar ebben a képzésben részt venni. Kicsit átgondolva érthető a véleményük, hiszen az emelt képzésben – legalábbis egyelőre – csak a jelenleg nővérként dolgozók tudnak részt venni, így ha az ápolók egy része feljebb lép, az ágy mellett dolgozó nővérek száma fog tovább csökkenni, s még nagyobb lesz a teher a „klasszikus” nővéri munkát végzőkön. Valószínűleg csak akkor fog működni az elképzelés, ha valamilyen hatékony ösztönzőt alkalmazva sokkal több fiatalt tudunk bevonzani az alapképzésbe, akiknek egy része tovább tanulhat majd, s összességében több – különböző képzettséggel rendelkező – ápoló dolgozik majd az intézményekben. Hogy erre mennyi az esély? Nehéz megmondani.

Az is kérdés, hogy a betegek miként állnak majd az új szakemberekhez. Elfogadják őket, eléggé bíznak majd bennük? Magyarországon az egészségügyi rendszert erősen áthatják a múlt megszokásai. Hiába nem létezne egészségügy ápolók nélkül, hiába közismert tény, hogy az orvosok teljes szimbiózisban látják el a feladatokat a szakdolgozókkal, az orvosok társadalmi megítélése és elfogadottsága még mindig sokkal magasabb a betegek körében. Egy ilyen környezetben nagyon fontos, hogy az új lehetőséget megfelelően kommunikáljuk, nem szabad engedni, hogy már azelőtt elítéljük ezt a kezdeményezést, hogy megláthatnánk, milyen rövid-, és hosszútávú hatása lesz a magyar egészségügyre.

Ha példával kell a fentieket illusztrálni, gondoljunk a mentőautókban dolgozó mentőtisztekre, akik nap mint nap életeket mentenek, s úgy gondolom, senkiben nem merül fel a kérdés, vajon szabad-e őket súlyos betegek, sérültek közelébe engedni, hiszen egy nehéz helyzetben alig várjuk, hogy megérkezzenek, s segítsenek. És persze megérkeznek és segítenek.

Nagyon sok alkalommal készítettek már statisztikát arra vonatkozóan, hogy az orvosok, ápolók idejének hány százaléka megy el olyan tevékenységre, mely nem a szigorúan vett betegellátás kategóriájába tartozik (adminisztráció, betegek transzportja, eszközök meghibásodása miatti intézkedés, stb.). Arról is tudunk, hogy sok esetben ápolók végeznek orvosi feladatokat, mert esetleg nincs elég orvos az adott intézményben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy bár a médiában általában orvoshiányról hallunk, addig a valóságban sokkal égetőbb gond az ápolók számának csökkenése.

A jelenlegi ötlet ezt a nehéz helyzetet módosíthatja valamennyire, hiszen, ha mindenki (orvos, diplomás ápoló, ápoló, beteghordó, stb.) azt csinálja, amire hivatott, és kevesebb energiát, időt szán a más szakemberek által is elvégezhető feladatokra, sokkal kisebb lesz a kiégés, nagyobb lesz a hatékonyság, s mindez a magasabb színvonalú betegellátásában nyilvánul majd meg. Egy szempontot azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szakmai továbbképzés lehetősége motivációt adhat ugyan a szakszemélyzetnek, s enyhülést a magyar egészségügynek, viszont azt is látni kell, hogy önmagában ez a döntés nem feltétlenül fogja a magyar egészségügyben tartani a kollégákat, hiszen a külföldi ellátórendszerek tárt karokkal várják őket, ráadásul ott az anyagi javadalmazás lényegesen magasabb, és jobban meg is becsülik a munkájukat. Ebből fakadóan a szabályozói oldalnak érdemes odafigyelnie arra, hogy az új képzés minél jobban beépüljön az életpályamodellbe, s elkerüljük azt a kellemetlen helyzetet, miszerint a szakembereket a külföldi betegek számára képzi majd a rendszer.

A bejegyzés trackback címe:

https://betegfokusz.blog.hu/api/trackback/id/tr1512326957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

öreg baka nem rakéta 2017.03.11. 01:28:32

Igen, Rábíznám magam. Nem rosszabb a helyzet, ha a vérnyomi magasabb, és elküld dokihoz, vagy elmegyek a reggeli laborvizsgálatra, és ott megmondják, ok, vagy nem. A további ugyis orvosi ténykedés, Viszont kevesebet veszem el a doki idejét, az évi 3-4 szeri pofavizittel.Sok betegnél sok idő, hogy Juliska néni vérnyomiját méricskélük, mariska néni rossz emésztését megbeszéljük. Persze, ez a képzés függvénye.
A magyar be van állva, hogy neki orvos kell, még akkor is, ha a nővér megmondja, hogy hashajtót szedjen két napig.)

KincsesGy 2017.03.11. 07:50:18

Kiváló írás!
Egy kiegészítés: fontos a diplomás nővérek kompetenciáknak kiterjesztése, De ehhez nemcsak a beteg-attitűdnek kell megváltoznia, de az orvosoknak is bele kell törődnie a "kompetenciavesztésbe". Amíg a hálapénz meghatározó, addig a kompetencia-átengedés is akadozik.
És még valami: a jövő gyógyítása nem a fehérköpenyes varázslóra alapul, hanem team jellegű. Ebben van/lesz igazi szerepe a diplomás nővéreknek.

2017.03.11. 07:50:52

index.hu/belfold/2012/09/25/veszelyesek_lehetnek_az_egyedul_ugyelo_rezidensek/

Ha egy végzett orvos ilyen buta, akkor mit várhatunk egy gyorstalpalón végzett ápolótól?

Az, hogy nyugaton van ilyen, az csak egy válságtünet. Angliában az NHS annyira szar, hogy vannak külön folyosói nővérek, mert a betegek jó része ott vérzik, gennyedzik, haldoklik.
Angliában az is normális, hogy nyílt lábszártörésre paracetamolt írnak fel meg hirdetésben kérik az embereket, hogy mentőt ne hívjanak, mert nem fog kimenni úgyse, inkább taxival menjenek kórházba, ha sürgős.

Személyes tapasztalatom, hogy a magyarországi diplomás ápolók vérnyomást se tudnak mérni. Egy rokonom feküdt onkológiai sebészeten, élet-halál közt, erre egy ápoló horror magas vérnyomást mért nála, meg minden betegnél szarul mérte a vérnyomást a kórteremben. Ha a rokonomat, akinek valójában nagyon is alacsony volt a vérnyomása, az ápoló téves mérésére alapozva begyógyszerzik, akkor ott is maradhatott volna. Rokonom egyik látogatója pont egy nyugdíjas orvos volt, neki panaszoltuk ezt, kiderült, hogy az ápoló nem tudott higanyos vérnyomásmérővel vérnyomást mérni.
Vörösödött a feje, amikor lecsesztük emiatt. Szégyen!
Ilyen embereknek még extra jogköröket adni életveszélyes.

S=klogW 2017.03.11. 08:01:29

Magyarországon biztos nem.

S=klogW 2017.03.11. 08:16:40

@KincsesGy: Épp csak a nővérattitűdről feledkezik el. Amióta kitalálták, h diploma kell a nővérkedéshez a valódi ágy melletti ápolási munka büdös sokuknak.

D2 2017.03.11. 08:17:12

Az "átkosban" sok orvos kezdte ápolóként, meg is becsülték, kollégaként tekintettek arra, akitől valóban megtanultak vénát szúrni vagy sebet ellátni. Ma már, amikor a medikák csak sírnak, hogy mennyit kell tanulni és gyakorolni, sokszor gyakorlottabb egy "öreg motoros" ápoló, mint egy rezidens.
A SZU-ban teljesen normális volt, hogy a nővér egy képzett orvossegéd (szanitéc), a betegek forgatását/mosdatását/ágytálazását NEM diplomás nővérek, hanem kevésbé kvalifikált takarítók végezték.

vanvelemenyem 2017.03.11. 08:35:16

Ehhez az is kene, hogy az apolok kezebol kivegyuk az agytalazas-agyban mosdatas, agynemucsere stb feladatokat. Egy hat honapos kepzessel megtanithato akar erettsegi nelkul is ezekre a dolgokra - es az apolok normalisabban tudnanak a valoban apolassal, gyogyszerkiosztas, stb foglalkozni. A nover-asszisztens is a rohado nyugaton "divat", de en nagyon is jonak tartom. Egy nover-asszisztens ala 6-10 beteg tartozik, egy nover ala 4-6 beteg, egy tovabbkepzett nover pedig mintegy atfogja a dolgokat (nem a mostani magyar fonoverre gondolok), es mindenkinek tobb ideje jut az erdemi munkara, es a beteg sem csak egy ezresert kapna tiszta agynemut.
Ha a noverek nem egnenek ki a tulterheles miatt, ha nem 64 beteguk lenne ket emeleten egy muszakra mint most, akkor mindenki jol jarna.

Baji Anikó (Ancsa) 2017.03.11. 08:56:28

@S=klogW: A diploma nem egy "kell" dolog, hanem egy lehetséges perspektíva annak, aki kicsit többet szeretne kihozni a szakmából. A ranglétrán való haladás az attitűdöt éppenhogy formálja. Egy olyan nővér, aki ezt a szamárlétrát megjárta, az nem fog elfelejteni ápolni :)

dekoninckxx 2017.03.11. 08:57:25

Ismerek jó pár ápolót, aki simán elmehetne orvosnak a szakterületén

Nyers Fa 2017.03.11. 09:23:47

@Baji Anikó (Ancsa): a diploma már most is kell, másképp nem lehetsz ápoló. Amiről a cikk szól, az már mesterképzés, plusz 1,5 év.

öreg baka nem rakéta 2017.03.11. 09:56:20

@S=klogW: Nem kell diploma, csak végzettség, ami most már lehet gyorstalpalós.
A diplomás ápoló az nem "közönséges" ápoló, hanem főiskolát végzett!

Baji Anikó (Ancsa) 2017.03.11. 10:40:31

@Nyers Fa: Köszönöm a helyreigazítást, de mint erősen szakmabéli ember, ismerem az itthoni ápolóképzés fokozatait. :) Az ANTSZ legutóbbi felmérése alapján a diplomás munkaerő jelenléte alacsonyabb jelenleg a közegészségügy egyes színterein az elvártnál, így azt mondanám, hogy mégis vannak diploma nélküli ápolók.

garpszerint 2017.03.12. 19:13:24

Tudjuk, hogy a napi rutinban ma is nővér végez számos orvosi kompetenciába tartozó tevékenységet. (Lásd: rutin háziorvosi receptfelírás, férfi katéterezés, osztályos labor, vércsoport, stb.) Ez egyrészt válságtünet, másrészt a józan gyakorlat felülírja az abszurd szabályozást. A tervezett képzés sok helyen legitimálná a kialakult helyzetet.

edygo 2017.03.16. 13:33:08

Munkám során azt tapasztalatom, hogy az ápolók, nővérek szerepe a betegek ellátásában, akár a járóbeteg ellátásban, és főleg a háziorvosi praxisokban is egyre jelentősebb. Tapasztalataim szerint a betegeknek, ha betegként jelenek meg egy praxisban nekem sincs ellenérzésem ezzel kapcsolatban, hiszen valóban vannak olyan feladatok, amelyet kiválóan el tud látni egy képzett ápoló, illetve vannak olyan területek, amikor a nővér lényegesen több idő ráfordítással tudja segíteni a tájékoztatással, egy-egy feladat ellátásával a beteget. Kiemelt szerepe van pl. a neurológiai osztályokon dolgozó SM nővéreknek, az onkológiai nővéreknek, az asztma nővéreknek és még sorolhatnám. Tehermentesíteni lehet ezzel az orvosokat, és értékelni az ápolói munkát, amennyiben ehhez megfelelő díjazás is járul a szakmai képzettség mellett. Természetesen meg kell határozni a kezelői teamben, az orvos és az ápoló/nővér feladatkörét, hogy tudja az ápoló is, meddig terjedhet az ő feladata és mi nem az ő felelősségi köre, mikor szükséges a konzultáció mégis az orvossal. Egy jól kialakult team munkában ez valóban hatékony lehet. Remélhetőleg a díjazást is hozzá fogják igazítani, hogy motiváló legyen az ápolók számára is a befektetett munka. Ha ez utóbbi is teljesül, akkor segítség lehet az egyik oldalon. Viszont egyet értek, hogy az osztályokon viszont ez esetben szükséges megoldani az ápolók tehermentesítését pl. az említett önkéntes szolgálattal vagy egyéb módokon, hogy a szakmai munkájukat el tudják látni.

net-uddgi 2017.09.03. 18:59:11

Nem! A probléma gyökere ott kezdődik, hogy a diplomás ápolók nem tanulnak betegvizsgálatot, EKG elemzést, nem értenek a gyógyszerek hatásaihoz stb. stb. Nem erre képezték ki őket. Mindezt másfél év alatt nem lehet bepótolni.

xy92 2017.09.04. 00:51:59

@net-uddgi: Kedves net-uddgi! Szeretném megcáfolni ezt az állítását :) mert a diplomás ápolók tanulnak beteget vizsgálni, EKG-t elemezni és részletes gyógyszertanon megtanítják a gyógyszerek hatásait is.
Tisztelettel egy Diplomás ápoló :)