Betegfókusz

Hogyan teremthetünk megtartó munkakörnyezetet az egészségügyben?

2017. január 11. - Ficzere Andrea

Az egészségügyi rendszer egyik legfőbb kihívása a megfelelő és vonzó munkakörnyezet megteremtése, melyet jól illusztrál a világszerte megfigyelhető és fokozódó orvos- és nővérhiány. A kiégéstől való védelemtől a technikai feltételek biztosításán át egészen az anyagi támogatásig számos változásra van szükség, melyekre már több ország is számos hasznos tapasztalatot kínáló stratégiát kínál – írja tanulmányában Dr. Jakab Ferenc.

Jakab professzor úr az Uzsoki Utcai Kórház osztályvezető főorvosa volt, több évtizedes szakmai és tudományos munkájával a hazai egészségügy egyik kiemelkedő alakja. Legújabb tanulmányában az egészségügy humánerőforrás problémáit vizsgálja. Véleménye szerint a világszerte megfigyelhető krónikus orvos-, és nővérhiány hosszú távú rendezése kiemelten fontos, mivel közvetlen hatása van az ellátás színvonalára. Az egészségügyi szektor Európában ma csupán a teljes foglalkoztatottság 10 százalékát adja, miközben a demográfiai változások és az elöregedő társadalom miatt az egészségügyi szakemberek iránti kereslet erőteljesen növekszik.

shutterstock_183253856.jpg

Összetett csomagra van szükség

Abban, hogy az egészségügyben dolgozókat meg tudjuk tartani, illetve az újabb generációk számára is vonzóvá tegyük ezt a pályát, a szakmai fejlődést biztosító, pozitív munkakörülményeket kell teremtenünk. Ezek egyszerre kell hogy kínáljanak megoldást a bérezés rendezésére, illetve a technikai feltételek, a fejlődési és előmeneteli lehetőségek, valamint a biztonságérzet megteremtésére . Olyan kedvezmények bevezetésére van szükség, melyek ellentételezhetik az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkavégzést, és a számos további negatív munkakörülményt.

Mindez nem oldható meg pusztán anyagi támogatással, komplex intézkedéscsomagra van szükség, ahogy a World Health Professional Associations 2008-as „Positive Practice Environment Campaign” című dokumentuma is hangsúlyozta. Emellett nemzetállami szinten is számos értékes példát találunk világszerte. Így például 2008-ban a Csehországban és Belgiumban a súlyos nővérhiány megoldására foganatosított intézkedések kitértek mind a bérezés, a továbbképzés, a családbarát munkahely, valamint az érdekérvényesítés témájára is.

Családbarát munkahely

Az egészségügyet általában a női dolgozók túlsúlya jellemzi: a legtöbb európai országban az orvostanhallgatók többsége nő, így az Egyesült Királyságban a hallgatók 70, Belgiumban pedig 59,5 százaléka.

Emiatt egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan elvárások, mint a szülési szabadság, az ideiglenesen csökkentett munkaóraszám, vagy épp a veszélyes munkakörülmények minimalizálása. Ezen a ponton válnak még értékesebbé az olyan kiegészítő szolgáltatások, mint az Uzsoki Utcai Kórházban is működő gyermekmegőrző, vagy a berlini University Hospital Charite által indított „apák tanácsadója” pozíció, melyen keresztül a dolgozók munkahelyi segítséget kaphatnak a családi problémák kezelésében.

Egészségvédelem

Számolnunk kell azzal is, hogy az egészségügyi munkának megvannak a maga speciális veszélyforrásai, és ezek bizony sokakat eltántorítanak ettől a pályától. Ilyen például az esetleges tűszúrások, vágási sebek, illetve a különféle kémiai anyagokkal való érintkezésből vagy a fertőző betegekkel kezeléséből fakadó kockázat is. Ennek fontosságát mutatja, hogy 2005-ben az egészségügyi dolgozók 40 százaléka vélte úgy, hogy munkája káros hatással van az egészségére. Éppen ezért a munkahelyi biztonság és egészségvédelem ugyancsak integráns részét kell, hogy képezze a kedvező munkakörülmények felépítését célzó fejlesztéseknek.

A kiégés megelőzése

Az orvoshiányból és a demográfiai változásokból fakadóan az egészségügyben a munkaterhek jelentősen növekedtek az elmúlt években. Emellett az olyan lelki terhek, mint a súlyos, akár gyógyíthatatlan betegekkel való kapcsolattartás, valamint a kedvezőtlen munkakörülmények miatt nagyban megnőtt a kiégés (burn-out syndroma) veszélye is, mely egyszerre jelenthet  szellemi, érzelmi és fizikai kimerültséget. A kiégés ráadásul bizonyítottan csökkenti az elvégzett munka, illetve az ellátás minőségét, mely természetesen kihat a betegek állapotára is.

A jó hír, hogy számos tanulmány igazolta már, hogy ezek a kockázatok csökkenthetők. Ilyen eszköz lehet a pl. nővéri munka hatékonyabb segítése, vagy a nővér-orvos együttműködés szorosabbá tétele.

A fenti okok miatt indult el Hollandiában a „Take Care” országos mozgalom, melynek célja, hogy csoportos stressz-kezeléssel megóvja az onkológiai ellátásban dolgozókat a kiégéstől. A 80-as években az American Academy of Nursing kezdeményezésére hasonló célkitűzéssel indították el a „Magnet Hospitals” programot, melyhez az USA 344 kórházából nagyjából 340 csatlakozott. A program eredményei: alacsonyabb halálozási – ezen belül alacsonyabb 30 napon belüli - halálozási ráta, illetve kevesebb szövődmény.

A hivatkozások ideje jól mutatja, hogy régóta meglévő problémákról van szó, melyeket sajnos még ott sem tudtak teljesen felszámolni, ahol jóval korábban felismerték a bajokat. Sok tehát a teendő, de a szereplők összefogásával hiszem, hogy eredményeket tudunk majd elérni.

 

Dr. Jakab Ferenc tanulmánya teljes terjedelemben letölthető itt:

pvcwebshop_hu_pdf.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://betegfokusz.blog.hu/api/trackback/id/tr1111994708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.