Betegfókusz

Webegészség - mennyiben segít vagy épp hátráltat a netes tájékozódás?

2017. január 18. - Ficzere Andrea

Egyre többen tájékozódnak egészségügyi problémáikkal kapcsolatban az internetről, miközben az orvostársadalom részéről gyakran merül fel komoly kritika ezzel a megoldással szemben. Akár egyetértünk az online tájékozódás jelenlegi trendjével, akár nem, mindenképp foglalkoznunk kell a kérdéssel, hiszen az egészségügyi ellátással kapcsolatos igények és lehetőségek nagymértékben átalakultak, az internetes portálok és közösségi média felületek legfontosabb információforrásokká léptek elő.

A betegségekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos információktól az intézmények és orvosok véleményezésén át egészen a konkrét tanácsadásig terjed az egészségügyi témájú online portálok tematikája. Ezeknek a honlapoknak a látogatottsága napról napra növekszik, ezért úgy gondolom, érdemes azzal foglalkozni, mivel segíthetjük betegeinket a tájékozódás során.

shutterstock_445721323.jpg

Orvosi vizsgálat

Ahhoz, hogy megértsük, miért ilyen népszerűek az egészségüggyel kapcsolatos honlapok, elemeznünk kell az – átalakulóban lévő – orvos-beteg viszonyt, valamint az igények, szokások és lehetőségek megváltozását. Ahogy azt többször megírtuk már ezen a blogon is, nagymértékben átalakultak a betegigények: részt kívánunk venni saját kezelésünkben, tudni szeretnénk, mi miért történik velünk, illetve kíváncsiak vagyunk arra is, mit tehetünk saját gyógyulásunkért.

Ahogy emelkedik a várható élettartam, megszaporodnak az idősebb emberekkel kapcsolatos különböző egészségügyi ellátások is. Az egyébként is túlterhelt kórházak szempontjából ez a folyamat szervezettebb betegutakat követel, illetve olyan standardok és protokollok alkalmazását, melyek előírják, mi történjen a beteggel ahhoz, hogy a megfelelő helyen, a létező legjobb ellátást kapja a lehető legrövidebb időn belül, természetesen a leginkább költséghatékonyan. A szervezés fontos része, hogy csak az a beteg kerüljön kórházba, aki odavaló, a többi esetben pedig a megerősített alapellátásban, vagy szakellátásban gyógyuljon a páciens.  

Lehetőségeink

Azt mindenki látja, hogy egyre inkább az internet lesz az emberek legfőbb információforrása. Magyarországon is egyre erőteljesebb az internetpenetráció, a legtöbb háztartásban már tudnak csatlakozni a világhálóra. Könnyebb, gyorsabb és személytelenebb gyorsan utánakeresni, milyen betegségre utalnak azok a tünetek, melyeket magunkon tapasztalunk. Ezzel megspórolhatjuk magunknak a váróteremben töltendő időt, az utazással, vagy a személyes kontaktussal járó esetleges kényelmetlenségeket.

A digitális technológia fejlődésével és az egyre kifinomultabb okos eszközök megjelenésével gyakorlatilag bárhol és bármikor utánanézhetünk a neten a bennünket érdeklő orvosi témáknak, így nekünk, az egészségügyben dolgozóknak egyre nagyobb a felelősségünk abban, hogy a betegek számára elérhető információk valósak és őket segítőek legyenek.

Előnyök és hátrányok

Az internetes tájékozódás legfőbb előnyeit nem is kell külön részletezni: gyorsan, egyszerűen és gyakorlatilag korlátlan számú forrásból tájékozódhatunk a minket érdeklő témákban.

Ugyanakkor kérdés, hogyan hat mindez az orvos-beteg kapcsolatra. Ha úgy érezzük, s a külvilág is abban erősít meg minket, hogy elég az az információ, melyet az internet nyújt, s ezzel megpróbáljuk kiváltani a professzionális diagnosztizálást és kezelést, igen komoly veszélybe sodorhatjuk magunkat. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy bármilyen betegség, vagy egészségügyi probléma összetett dolog, s a diagnosztikai és a kezelési folyamat során számos tényezőt kell egyszerre mérlegelni. Erre van a szakember. Bízzunk benne, s ha lehet, ne kerüljük meg őt.

Nem „vagy”, hanem „és”

A fenti kockázatok miatt gondolom úgy, hogy rá kell szánni a betegre a szükséges időt, s a lehető legpontosabban kell őt tájékoztatni a betegségével kapcsolatban. Nem szabad, hogy a páciens eljusson arra a pontra, amikor a türelmetlenség, csalódottság, esetleg a tájékoztatás elégtelenségének érzete miatt az internethez kényszerül fordulni, s ezzel esetleg olyan döntést hoz, melyet biztos nem tenne, ha megfelelő helyen és módon kapott volna információt.

2017-ben mindenképpen úgy érzem, nem vagylagos, hanem „és” jellegű, kiegészítő kapcsolat kell hogy legyen az orvosi és az internetes tájékoztatás között. Jó, ha a beteg „önjáró”, jó, ha szeretne tájékozódni, csak a fontosabb döntések előtt ellenőriztesse az önmaga által begyűjtött információkat, kérje szakember segítségét, hiszen ahogy azt a közös döntéshozatalról, avagy SDM-modellről szóló bejegyzésben is írtuk, az orvosoknak egyre fontosabb feladatuk a betegek öngondoskodásának támogatása. Ennek alapvető eleme, hogy megfelelő időben mi magunk informáljuk a pácienseket , segítve őket a felelős és megalapozott döntéshozatalban. A betegedukáció része az is, hogy elmondjuk nekik, milyen problémával szükséges valóban orvoshoz fordulniuk, és mikor elegendő valamilyen házi praktikával kúrálniuk magukat.

Misszió

A fentiek nemcsak azért fontosak, mert így egészségtudatos, gyógyulni vágyó, felelős betegeket „nevelünk”, hanem - egyszerre kímélve a beteget és az orvost is - elkerülhetővé válnak a felesleges orvoslátogatások, illetve a különböző források által ajánlott felesleges, illetve sokszor veszélyes diagnosztikai lépések, beavatkozások. (És akkor pl. az influenza járvány kapcsán elkapott, de egyébként megúszható, a váróban összeszedett  betegségeket még nem is említettük... )

A bejegyzés trackback címe:

http://betegfokusz.blog.hu/api/trackback/id/tr3212132921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Exkalibur70 2017.01.23. 08:49:43

Én már több halálos betegséget hordtam ki lábon az internet segítségével,

edygo 2017.01.26. 13:40:23

Azt gondolom, hogy a pácienseknek az információ megfelelő értelmezésében van szükséges az egészségügyi szakemberekre. Tudom, idő és energia. Viszont arra kellene megtanítani az embereket, hogy milyen források valóban relevánsak. Hol tájékozódjanak, és miben segíthet a net. Ha olvasnak valamit, akkor rendszerezetten tudjanak kérdezni a következő viziten, mielőtt téves következtetéseket, öndiagnózist vonnak le. Egyáltalán hogyan készüljenek fel egy vizitre, az ott töltött pár percet hogyan használják ki hatékonyan. Sok fejlődésre váró elem van a digitális nyilvántartások, akár csak az időpontfoglaló rendszerek terén is még az ellátásban, amit a "mezei" orvos vagy nővér nem tud befolyásolni. Viszont abban, hogy hol olvashat további releváns információkat, illetve hogy gyűjtse össze a kérdését és rendszerezve hozza azt, jegyezze le a válaszokat, stb. lehetne segíteni a pácienseket. Kis lépés, egyfajta szemléletformálás.